Christian Rätsch †

Dr. Christian Rätsch *20.4.1957 †17.9.2022

Ich lernte Christian Ende der Sechziger Jahre in Lenster Strand an der Lübecker Bucht kennen. Es mag vielleicht pathetisch klingen, aber bereits im Alter von damals 11 oder 12 Jahren war Christian Rätsch ein ganz außergewöhlicher Mensch, dessen Gesicht und Name sich mir deshalb tief einprägten. Viele Jahrzehnte später besuchte ich in Hannover einen seiner Vorträge. Nach der Veranstaltung sprach ich ihn an und wir ließen die gemeinsamen Erinnerungen aufleben, an diesen sehr prägenden Sommer, die Musik, die Gespräche und die abendlichen Ringtennismatches am Strand, und vor allem an die Stimmung der damaligen Zeit. Rückbetrachtend, so weit ich es beurteilen kann, zeichnete sich sein weiterer Lebensweg schon damals ab. Jetzt ist Christian Rätsch viel zu früh gestorben, und obwohl wir nur wenige, aber sehr bedeutsame Begegnungen hatten, macht mich sein Tod betroffen. Komm gut an!

Kóbor János †

Kóbor János *17.5.1943 †6.12.2021

Gyöngyhajú lány

Egyszer a nap
Úgy elfáradt,
Elaludt mély,
Zöld tó ölén,
Az embereknek
Fájt a sötét,
Ő megsajnált,
Eljött közénk.

Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Így lett a föld, az ég
Zöld meg kék, mint rég,
Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán –

A hajnal kelt,
Ő hazament,
Kék hegy mögé,
Virág közé,
Kis kék elefánt
Mesét mesélt,
Szép gyöngyhaján
Alszik a fény.

Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Gyöngyhaj azóta rég
Mély tengerbe ért,
Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán –

Mikor nagyon
Egyedül vagy,
Lehull hozzád
Egy kis csillag,
Hófehér gyöngyök
Vezessenek,
Mint jó vándort
Fehér kövek –

Igen, ébredj, gyöngyhajú lány
Álmodtam, vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött
Ég és föld között

Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Rám vár gyöngye mögött,
Ég és föld között,
Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán…

Text: Adamis Anna